kőrösi görögkatolikus püspökség, Diocesis Christiensis Ritus Slavonico-Orientalis, Krizevacka Biscupija: 1777: alapították. Székhelye: Tkalec, 1801: Kőrös, 1966: Zágráb. Kezdetben Esztergom, 1853: Zágráb suffr-a. 1999: 48.720 h, 50 pb, 61 ep, 2 szp, 2 sz, 111 szn-je volt. - A →délvidéki szerbek uniója a 17. sz. végére csaknem teljesen megsemmisült, mert az unitus szerbeknek nem volt önálló egyh. szervezetük, főpásztoraik a zágrábi r.k. pp-ök →rítusvikáriusai voltak. Mária Terézia az unió megmentése érdekében, sőt az uniónak az orsz-ban véglegesen megtelepedett szerbek közötti terjedése reményében kérte a Sztszéket, hogy adjon az egyesült szerbeknek önálló ppséget. Hosszas tárgyalások után VI. Pius p. (ur. 1775-99) 1777: létrehozta a ~et, melynek székhelyéül a Zágrábtól ÉK-re fekvő Kőrös városát jelölte ki. A ~be 4 megmaradt szerb parókia került kb. 4 ezer hívővel, valamint Bácskeresztúr és Kocúr bácskai ruszin parókiák kb. 3 ezer hívővel. E ruszinokat Mária Terézia telepítette a Bácskába, és a ~ létesítéséig a kalocsai érs-hez tartoztak. A ~ metrop-ja az esztergomi, 1853: a zágrábi érs. Mária Terézia az egyházkormányzat megkönnyítésére 1777: megalapította az eszéki vikariátust, s ennek joghatósága alá rendelte a ~ szlavóniai, szerémségi és bácskai ter-ét; a ~nek a Szerém vm. Sid-Berkasovon és a Kőrös melletti Tkalecen birtokokat adományozott; 6 kispapnak tartott fenn helyet a bécsi →Barbareumban. A ~ első pp-e, Božičković Bazil Tkalecen telepedett le, ahol tp. sem volt, a pp. a szertartásokat egy r.k. kpnában végezte. A ~ 1794: Kőrösön megkapta az egykori ferences tp-ot és ktort, amit Bubanovics pp. szegyh-zá és ppi palotává alakított át, s 1801: Tkalecről Kőrösre költözött. 1802-től Bácskából sok ruszin Szerém vm-be telepedett át, s itt újabb g.k. helységek keletkeztek. A napóleoni háborúk idején a ~nek majdnem a fele fr. uralom alá került. Ekkor Bécsben felmerült a ~ megszüntetésének a gondolata, de ezt a veszélyt Sztanics Konstantin elhárította. Dalmáciában 1831: 3 pravoszláv parókia egyesült az Egyh-zal; ekkor létrehozták a dalmáciai vikariátust. 1846: V. Ferdinánd Kőrösön 4 tagú kápt-t alapított. 1868: már 22 parókiája volt a ~nek. A 19. sz. végétől Szlavóniába és Boszniába g.k. ukránok érkeztek Galíciából, számukra a Sztszék megalakította a boszniai ap. kormányzóságot, mely 1914-24: állt fenn. Az I. vh. után makedón és rum. g.k. közösségek kerültek Jug-hoz. A Sztszék a kőrösi pp. joghatóságát 1923: kiterjesztette egész Jug-ra, a boszniai ap. kormányzóság kivételével; de ez utóbbit már 1924: megszüntette, így Bosznia is a ~hez került. 1941. V-1944. IX: a bácskai parókiák visszakerültek Mo-hoz. A Sztszék ezek számára létrehozta a →bácskai g.k. apostoli adminisztratúrát. 1966. XII. 1: a ~ székhelyét Kőrösről a központibb fekvésű Zágrábba helyezték át. 1982: a ~nek kb. 60 ezer híve, 62 parókiája és 75 papja volt. -

Az egyesült szerbek főpásztorai (a korabeli forrásokban előforduló titulusaik: márcsai pp., szvidnici pp., 1671-től plataeai pp., ap. helynök, zágrábi rítushelynök is), püspökök: 1611: Vratanja Simon, 1630: Predojevics Maxim, 1642: Predojevics Gábor, 1644: Predojevics Bazil, 1648-61: Sztaniszavljevics Száva, 1663: Mijakics Gergely. Címzetes pp-ök rítushelynökök: 1671: Zorcsics Pál, 1685: Zorcsics Márk, 1689: Popovics Izaiás, 1700: Turcsinovics Gábor, 1707: Jugovics Gergely, 1709: Markovics Rafael, 1727: Vucsinics Gergely, 1734-35: Ivanovics Szilveszter, 1738-46: Pasics Teofil, 1751-59: Palkovics Gábor. - A kőrösi g.k. egyhm. főpásztorai: 1759: Božičković Bazil cpp., rítushelynök, 1777-85: mpp., 1787: Bástašić Jozafát, 1794-1810: Bubanovic Szilveszter, 1814-30: Stanić Konstantin, 1834: Smičiklas Gábor, 1857-81: Smičiklas György, 1883-89: Hranilovics Illés, 1891: Drohobeczky Gyula, 1920-40: Nyárádi Dénes, 1942-46: Simrák János, 1950: Bukatkó Gábor ap. korm., 1960: mpp., 1964-80: belgrádi r.k. érs., 1964-81: kőrösi ap. korm., 1963: Szegedi Joachim spp., 1981: ap. korm. P.I.

Balics 1885. I-II. - Pallas X:929. - Spomenica Kalendar Zagreb, 1931; 1932; 1933; 1934. - Oriente Cattolico 1962:240. - Timkó 1971:273. - OS 1974. - Hitélet 1982:4. - AP 1999:362.